Az elmúlt egy hónap történései időrendben: Az első tüszős mandulagyulladás a gyereknél Nem volt egy leányálom, az biztos. Szegény gyerek, sajnáltuk rendesen. Azt hittük, ha ezen túl leszünk, egy ideig nyugi lesz. Háhá. Nyilván nem lett. A mandulagyulladással kezdődött és jó egy hónapig pár napos…

Az elmúlt két hét "apróságai": Életünk zanzásítva: Csőtörés, avagy hogy önti el a víz másfél óra alatt a lakás 70%-át Másfél óra. Mindösszesen ennyi időt voltunk ugyanis távol egyik este és mire értünk haza? Hogy 4-5 cm vízben úszik a lakás. Az első sokk után az egyetlen száraz szobában…

Vártam a 12. heti ultrahangot, mint a Messiást. Az utóbbi 2-3 hétben rossz érzésem volt, rosszakat álmodtam és amennyire pozitív volt Ádámmal a babavárásom, most annyira negatívnak éreztem magam. Aggódtam, hogy valami baj lesz. Kétségbeesésemben már azon gondolkoztam, hogy szívhangfigyelőt veszek és…

A megfigyelésem szerint vannak ilyen napok. Nem is napok, ezek általában ha elkezdődnek, összefüggő szerencsétlenséghalmazok, hetek, kéthetek. Amikor semmi nem sikerül. Amikor semmi nem úgy történik, ahogy eltervezzük. Amikor váratlan eseményekkel kell megbírkózni. De vígasztaló…

Ha őszinte akarok lenni magamhoz, örülök, hogy megtehetem, amire készülünk. Örülök, hogy olyan életet élünk, olyan helyzetben vagyunk, hogy van lehetőségem visszalépni és nem kell valamit mindenáron lenyomnom a gyerek torkán, nem kell "betörnöm", ahogy a kicsik többségét,…

Az biztos, hogy nem egyszerű. De van másfél-két évünk felkészülni rá és ha jól megy a "tréning", lehet azért alapvetően pozitívan is kezelni a gyerek sárkányosodását. Én például a szülés utáni első pár héten a folyton síró csecsemőtől, a tanácstalanságtól és…

Közhelyesen szólva hipp-hopp elrepült az első év. És közben annyi minden történt, mintha évek teltek volna el (megint egy közhely:) És ha már a közhelyeknél tartunk, bizony sok volt a fejemben amikor arra vállalkoztunk, hogy családot alapítunk. Amikor felkészültem a…

Rég írtam, ennek oka van: Ádi születése óta először komolyabban is megbetegedett. Na nem kell megijedni (ahogyan mi is tettük), semmi komoly, csak nekünk volt ijesztő és furcsa látvány az örökké mozgó, vidám babánkat egy egész nap bambán apán lógó szomorú kis csomagként…

Mert a történet nem ér véget hiperbaba Ádám megszületésével.  Az eufóriás, homályos emlékképes lábadozás délutánján, a műtét utáni osztályon feküdve, miután a látogatók hazamennek, meghozzák a kisbabákat. Csak jönnek és jönnek be a nővérek a kórterembe,…

Hol is hagytuk abba? Kicsit fáradt voltam az elmúlt napokban, nehéz újra felvenni a fonalat :) Szóval november 21-én este 7-kor megérkeztünk a szülőszoba elé, felkészülten, otthon minden rendbe rakva, kimosva, elpakolva, csomag kész, a lelkem kevésbé. A szülőszoba ajtaja előtt…