28 éves leszek idén nyáron. 3 éve szeretnénk babát. Már feladtuk a reményt, de úgy tűnik, a sors talán meghallgatott minket (elkiabálni még nem merem): 5 hetes terhességemet a mai napon már egy ultrahangon is látszó petezsák bizonyítja. Mindemellett már most kórházban vagyok és akkora a hasam, mint egy 5 hónapos kismamának. 

Az előzmények:

• 2010 január: abbahagytam a fogamzásgátló szedését.
• 2010 szeptember: már elkezdtünk izgulni, megnézettem magam nőgyógyásszal, hormonvizsgálat, stb - eredmény: enyhe PCO, de nem vészes a teherbeesés szempontjából (később viszont kiderül, hogy más szempontjából fontos).
• 2011 április: egy korai pozitív terhességi teszt, ami gyorsan negatívba fordult, remény elvesztése
• 2011 szeptember: hsg vizsgálat jó eredményekkel, hormonvizsgálat jó eredményekkel, majd 2 havi closti hormon, ami fél évre tönkreteszi a hormonháztatásomat.
• 2012: lelki problémák, teljes elkeseredés, kilátástalanság baba fronton
• 2012 május: esküvő
• 2012 augusztus: az első megbeszélés a Kaáli Intézetben. Eredmény: rossz spermaeredmények, javaslat: pár hónap várakozás, vitaminkúra, urológiai vizsgálat
• 2013 január: újabb találkozó a Kaáli Intézetben. Döntés: lombik program indulhat
• 2013 február 15: utolsó menstruáció első napja. Ezt követően két hét hormonkezelés és vitaminkúra
• 2013 február 25: petesejt leszívás. Eredmény: 8 db petesejt, ebből 7 megtermékenyült. A leszívás után enyhe hasfeszülés, haspuffadás
• 2013 február 28: beültetés, 2 kis embrió kerül vissza a hasamba, 5 további törpi lefagyasztásra kerül (nagyon ügyesek voltunk :) Utasítás: 2 hét ágynyugalom, majd március 14-én terhességi teszt
• 2013 március 7: haspuffadás erősödése, napok alatt plusz 5 kg víz kerül a hasamba. Reggel pozitív terhességi teszt (a megtermékenyítést követő 11. napon!). Diagnózis: hiperstimuláció
• 2013 március 8-9: egyre nagyobb has, minden nap infúzió + sűrített fehérjeoldat, szédülés, hányinger
• 2013 március 10: légzési nehézségek, a víz a vízszintes fekvés miatt feltorlódott a mellkasomban és nyomni kezdte a tüdőmet. Délelőtt felvétel a helyi kórház terhespatológiai osztályán veszélyeztetett terhes besorolással. Még egy pozitív terhességi teszt.
• 2013 március 11-14: egyre növekvő has, 70mm-es petefészkek, benne cisztákkal, magas fehérvérsejtszám, véralvadásgátló, antibiotikum, fehérjedús diéta, sok séta és ágynyugalom, várakozás. Kórházban vagyok veszélyeztetett terhesként úgy, hogy a terhességemet még meg sem erősítették hivatalosan.
• 2013 március 15 (ma): éjszaka leesett 10 cm hó, délelőtt pedig az ultrahangon megjelent egy 2,3*1,6 mm-es petezsák. Hivatalosan is terhes és hiperstimulált vagyok. A terhességről a szobatársaknak köszönhetően tudok egyre többet, a hiperstimulációról pedig az orvosoktól és a nővérektől tájékozódom, mert az interneten nem nagyon találok róla semmilyen információt. Ritka tünetegyüttes, tudom, de furcsa, hogy kevés a személyes beszámoló, miközben oly sok a kétség és a kérdés. Úgy döntöttem, mától babanaplót vezetek és beszámolok a hiperstimulációval való küzdelmemről, a terhességről és egy régóta baba után vágyó kismama érzéseiről, gondolatairól. Hogy később emlékezzek mindenre és el tudjam mesélni a kis törpimnek, mennyire vártuk és mennyit szenvedtem érte.