Alapvetően szeretem a nyarat és bírom is. Nyári születésű lányka vagyok, ezért inkább vonzódom ahhoz, hogy kevés ruhában kicsit izzadjak, mint hogy sok ruhában fázzak :) Az elmúlt másfél hét teljesen a nyár jegyében telt annak minden előnyével és hátrányával.

Egyrészt elmentünk nyaralni a Tisza tóra egy hétre baráti társasággal, ott készült a fenti csodaszép kép is (ilyen a tó naplementében). Szuper volt, igazán pihentető, ami igazán ránk fért. Baba is kivette a részét a pihenésből, nap közben ő sem aktívkodott, csak esténként pörgött fel apuka mellett a filmnézések közben :) A meleg rákényszerített arra, hogy tényleg visszafogottan lazítsunk, nap közben nem igazán mozdultunk ki a légkondis apartmanból, főztünk, olvastunk, beszélgettünk, dolgozgattunk. Délután-estefelé mentünk inkább hajózni, sétálni, strandolni, bográcsozni, amikor már elviselhető volt a hőség. Persze én jó kismama módjára ilyenkor is ragaszkodtam a fürdőkendő-naptej-szalmakalap hármashoz, így történt az, hogy egy hét nyaralás után szinte ugyanolyan fehéren tértem haza, mint ahogy elindultam :)   A legjobban a hajózást élveztem, végre összeszedtem a bátorságom és férjem magabiztos támogatásával pár percre kipróbáltam milyen vezetni. És nem fulladtam le :) És nem fulladtam meg, nem estem a tóba sem :D Bár az nehéz lett volna, lévén hogy az egész Tisza tó max mélysége szinte alig haladta meg a 2 métert. 

A nyaralás másik nagy élménye az volt, hogy évtizedek óta először volt a közelemben 6-7 évesnél kisebb gyerek. Kedves barátunk 4 éves kisfia és 2 éves kislánya is velünk lakott, így közelről figyelhettem meg, mi vár rám. Őszintén szólva nem volt olyan vészes, a gyerekek néha rosszcsontok, de alapvetően cukik voltak. A legjobb azt volt látni, ahogy párom mindenféle apró trükköt, ötletet próbálgat a kicsik megnyugtatására, elhallgatására. Olyan kreatív és olyan hatékony volt, hogy újra beleszerettem :) Nagyon jó apuka lesz belőle azt hiszem és nagyon jól fog tudni segíteni a harmónia és a nyugalom megőrzésében. Hiába, jól választottam :D

A nyár és a meleg persze tartogatott pár kismamás kellemetlenséget is, amikre nem készültem fel és amik előrevetítik az előttem álló harmadik trimeszter viszontagságait:

- hosszan tartó sétára képtelen vagyok, vagy ha ráveszem magam, sok szünet és a végén nagy pihenés tud csak további mozgásra buzdítani

- a talpam semmilyen szokásos kedvenc nyári papucsban, balerinacipőben nem érzi magát jól, ha egész nap masszíroztatnám, az se lenne elég. Kell szereznem egy darab valóban kényelmes cipőt, különben kutya világ lesz :)

- a szúnyogok minden eddiginél jobban szeretnek és a csípések helye minden eddiginél csúnyább, úgy látszik, a bőröm is másképp reagál mostanság

- a hasam hordócska jelleget öltött és valóban kevés póz van, amiben sokáig kényelmesen érzi magát.

- a melegtől dagadni kezdett a kezem és a lábam, az eljegyzési gyűrű eggyel kisebb ujjra került, a cipők pedig addig jók rám, míg egyszer le nem veszem őket :)))

- hirtelen pár hét alatt több súlyt felszedtem, mint eddig összesen, a látványt és az érzést még szoknom kell. Szerencsére a súly a hasamon és környékén maradt + társult hozzá egy cuki kis toka, így nem érzem még magam bálnának, viszont a levegővétel egyre nehezebben megy.

Az új mulatságok és változások tegnap csúcsosodtak ki, amikor a legnagyobb kánikula napján reggel nekem éppen cukorterheléses vizsgálatra kellett mennem. A cukorterhelés a következőből áll: reggel 7-re éhgyomorra kórház és vérvétel. Ez után igyál meg 2,5 dl vizet 75 gramm cukorral és egy kis citromlével. Az ízéről ne is beszéljünk, hát még utána a gyomor közérzetéről. A szuper koktél után 2 óra várakozás következik, majd egy újabb vérvétel. 10 óra körül járt az idő, amikor végre hazaindulhattam még mindig éhgyomorral, a cukor által megkavart közérzettel és a már beköszöntött kánikula kíséretében. Itthon az első dolgom egy összetett reggeli megkomponálása volt, aminek azonnal neki is estem, de addigra már annyira rosszul voltam, hogy meg kellett szakítani az étkezést, mert szó szerint kivert a víz, szédültem és izzadtam. Pár óra alatt rendbejött a közérzetem, de arra jutottam, hogy én bizony ki nem mozdulok legalább két napig  a légkondis lakásból :))  A terhelésnek szerdán lesz eredménye és nagy a drukk, hogy ne legyen terhességi cukrom, mert:

1, semmi kedvem a hátralévő 3 hónapot végig diétázni

2, aki cukros lesz, annak még párszor végig kell játszania ezt a terheléses vizsgálatot, amit pláne nem kívánok megismételni

Holnap további izgalmak is várnak, egyrészt megint mehetek fodrászhoz, másrészt mivel dokibácsi a múltkor nem találta kisÁdámunk ujjacskáit, visszarendelt a klinikára, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e. Biztosan rendben lesz, csak ne legyen nagyon meleg :D