Néhány friss szösszenet :)

Ádi épít, nézi, nézi a művét és megszólal: “Én vagyok a legügyesebb :)”

Ádám épít megint, “felrobban” a tornya, mondom neki, hogy ő a szerelő, megjavíthatja. Azt mondja “Én nem a szerelő vagyok”. Kérdezem, hogy akkor mi vagy? Válasz: “Én excentrikus vagyok”

Nézzük este a Dal-t, énekelnek az énekesek a mikrofonba. Ádám ilyet még nem látott vagy nem vette észre, úgyhogy nagy szemekkel néz, aztán azt mondja: “meg akarja enni a bácsi az oszlopot”

Ádi reggeli közben egyszercsak: “Mi lenne, ha nem lennék borzasztó?”

“Grillezünk” az udvaron az első tavaszi napsütésben, Ádi mohát, fákat, virágokat, leveleket és sarat süt. Tüzet akar gyújtani, kér gyufát. Mondom neki, hogy az nincs. Erre körbenéz, talál a hamuban egy cigicsikket, felveszi és azt mondja “Akkor meggyújtom ezzel a cigivel a tüzet”. És tádáám, már ég is a tűz :) Mikor pedig megkérdezem tőle, milyen ízű lesz a sár, amit süt éppen, úgy néz rám, mint a hülyére és kioktatóan közli: “A sár az narancs ízű”

“Maminak való az olló. Papinak pedig a nápolyi való, ő nem szereti az ollót. “

Ádám mesélni kezd: “Amikor kislány volt az Ádám...”

Anarchy by Ádám: “megettem a morzsát. Meg a fikát is megettem. Meg a szöszt. “

Elalvás előtti “mese" a fiam szájából: “Mit szeret a cica? A cica nagyon szereti a tejet. Meeeg nagyon szereti a szép szürke orrszarvút. Meg a majmot is szereti. A majom nagyon finom.”

Ádám bekakilt, de nem akar jönni velem pelust cserélni. Mondom neki, hogy ebéd előtt muszáj kicserélnünk. Erre inkább felül a székre és azt mondja: “Nem kell pelust cserélni. Inkább ebédeljünk és én addig ülök itt ebben a jó meleg kakában”

Érvelési technika: Ádám nápolyit kér, de én kekszet adok neki. Nézi, nézi, azt mondja: “Ez nem jó, ez kakis. A nápolyi jó”

Öntudatra ébredési kísérletek: “Irányítani akarom anyát “

Ádám megállapítja, hogy maminak göndör a haja. Majd ránéz papira és közli: “Papinak a göndör haja is ott van. Csak egy picit kopasz “

Ádám a hintában ülve nézi a szemközti házon a légkondikat. Nagyon érdekli, ahogy forog a ventillátor és várja, hogy forogjon. Vár, vár, majd azt mondja: “Kapcsoljátok be a légkondit. Vagy inkább lesz irgumburgum “

Játék közbe kérdezem, hogy kér-e a házi túrókrémből, amit eszek. Mondja, hogy nem. Kérdezem, hogy miért nem kér, mi baj van ezzel. Kérdezem, hogy olyan-e mint a krémtúró. Mondja, hogy igen, olyan. Mondom, hogy de hát te szereted a krémtúrót. Azt mondja: “Nem, nem szeretem. Akkor ezt most megoldottam. Játsszunk tovább.”

“Én most megpróbálok kipusztulni”

Küldöm Ádámot este, hogy pakolja el fürdés előtt a legóját, ahogy szoktuk. Átmegy a nappaliba és azt hallom, hogy cuki gyerekhangján csicsereg: “Apaa, gyere, segíts nekem elpakolni a legót”. Hát kérem, nálunk rend van és munkamegosztás :D

Beszélgettünk, hogy majd ha nagyfiú lesz, iskolás, és tud gondoskodni egy kisállatról, lehet valamilyen kisállata. Elsoroltam párat és megkérdeztem, milyen kisállatot szeretne. Erre ő: “Méhecskét. Vagy esetleg egy békát”

Ádám odamegy a játszótéren egy nagydarab nőhöz és azt mondja: “Te egy kicsit duci vagy”. Úgy, hogy szándékosan soha nem mondtam neki korábban, hogy bárki duci lenne, úgy gondolom, nem az én feladatom ezt eldönteni és az ő szájába adni az értékítéleteket. Szerencsére a nő könnyesre röhögte magát, hogy milyen cuki, hogy azt mondta, csak “egy kicsit”

Van itt ész, kérem: Ádám szeretné, ha mami abbahagyná az ebédet és menne vele játszani. Próbálkozik mindennel, kérlel, követel. Aztán kicsit csöndben marad, majd közli: “Mami, azt már ne edd meg, az nem finom.”

Ádám beütötte az állát mesenézés közben, mert tornázott a tv előtt, a polcnál. Este meséli apjának a történteket. Nézi az apja, hogy hát igen, elég csúnya a sérülés. Erre Ádám: “Tudom, tudom, tudom. Eléggé romhalmaz”